smc_ 2022.09.26. 13:30

Csimpi Németországban - Kolbász, kerítés, csokigyár...

Maradjunk annyiban, hogy nem teljesen vakon lőttük ki Aachent (háháá!) a térképen. Egyrészt szeretett munkaadómnak van egy irodája a közelben (ahol már 13 éve sikerült némi időt elütnöm), másrészt van itt egy nem teljesen elhanyagolható csokigyár. Ahol féláron meg lehet vásárolni az összes általuk gyártott csokit. Ami finom. Nagyon finom. Added bonus, én is, és a kedves feleségem is ugatjuk a németet. Meg egy kicsit talán Zsömle kutya is. De ez a poszt most nem arról fog szólni, hogy mi a jó a hanyatló nyugaton (majd lesz olyan is, amúgy meg a csoki), hanem, hogy mi az amiben amúgy speciel még - hogy polkorrekt legyek - lenne hova fejlődniük.

20220917_154014.jpg

Mivel egyrészt nekem is volt személyes tapasztalatom az itteni berendezkedéssel, illetve kollégák, barátok által, plus saját utánajárással igyekeztünk minél több információt begyűjteni, eddig viszonylag kevés nagyobb pofára esést sikerült abszolválnunk. Arra például tisztán emlékeztem, hogy bő tíz évvel ezelőtt, amikor az Aldi kasszánál átadtam a pénztáros hölgynek a céges Master Cardomad, úgy nézett rám, mint valami hülyére, hogy mit akarok ezzel én itt, hiszen mindenki tudja, hogy Németországban csak egy úgynevezett EC (talán régi nevén EuroCard?) kártyával lehet fizetni. Némi készpénzt hátrahagyva és természetesen teljesen megszégyenülve hagytam el a kasszát, csak hogy bő tíz évvel később letaglózva konstatáljam, hogy a helyzet vajmi keveset javult. Annyit mindenképp, hogy most már a nagyobb boltok többségében egy Visa vagy egy MC kártya nem jelent gondot, de a standard továbbra is a girocard (leánykori nevén EC). Természetesen minden bankszámla mellé jár egy ilyen, többnyire ingyen, én is kaptam, majd amikor hirtelen szerettem volna rendelni a neten valamit, tűnt fel, hogy nem a megszokott 16 jegyű kártyaszám van rajta, hanem konkrétam a bankszámlaszámom. Természetesen ez Németországon kívül több mint használhatatlan, ennek megkerülésére minden banknál lehetőség van egy "rendes" hitelkártya igénylésére. Pénzért. Természetesen. Innen is üdvözlöm a Revolut feltalálóit!

Jaaaa és a legjobb - ami a feleségem szerintt csak engem zavar - hogy a számlámon történt _bármilyen_ pénzmozgás 2-3 munkanap alatt manifesztálódik az applikációban. És az egyenlegemen. Mert mi a francnak kéne neked tudni hogy épp most mennyi pénz van a számládon?!

Ami szintén nem volt meglepetés, de ettől függetlenül frusztráló, hogy a kedves bennszülöttek imádják a PAPÍRT. Értsd, mindent, mindent levélben akarnak megbeszélni veled. A banktól a héten konrétan kaptam egy levelet arról, hogy a telebank appban sikeresen aktiváltam a virtuális bankkártyámat! (Nem, még mielőtt felmerül, a virtuális bankkártyával sem lehet online fizetni).

A fenti kettőből gondolom egyenesen következik, hogy a készpénzt is nagyra tartják. Cash is king! Gondolom ezt abból, hogy amíg kis hazánkban most már a szombati piacon a hentesnél és a sajtosnál is tudok kártyával fizetni a mobil terminálon, addig itt Köln Neumarkt legnagyobb plázájában sem fogadták el a plasztikot négy gombóc fagyiért. Se a gyrososnál. Se a Kioskban (=Traffik). Ja és ha nem saját automatából veszel fel kápét, az +5 euró. Vagy ahogy a gyerek mondja, ejujó (ezt mire kisakkkoztam, hogy mire gondol...).

Hogy egy kicsit zöldebb témát is érintsünk, amit speciel nem tudtam, hogy itt a környéken _irgalmatlan_ mennyiségű tehenet tenyésztenek. Illetve ennek következtében tehénszart. Mindenhol. De tényleg. A lakóparkok tőszomszédságában is. Na jó a város szélén, de akkor is. Meg hát a passzát viszi minden felé. Ma reggel a vonat konkrétan olyan trágya szaggal állt be az állomásra, hogy szerintem nőttem tőle két centit, de lehet, hogy holnapra kirügyezek, hétvégére meg termést is hozok.

Apropó vonatok. Az egyik kollégám ijesztegetett első héten, hogy hát a Deutsche Bahn szolgáltatásai azért vetekszenek, sőt helyenként alulmúlják a MÁV-ét. Költői túlzásnak gondoltam, meg hát - bár tízen éve itt él - biztos nem vetkőzte még le teljesen az akkoismindenszar mentalitását. Hát nem.

Szcenárió egy: Ködös augusztusi hétvége, Csimpinek haza kell repülnie a hétvégén egy kis autós kalandra. Kinézte előre, hogy milyen vonattal jut el a Köln-Bonn Légikikötő egyes termináljához. Nézett rögtön kettőt is, mert paragép, biztos ami tuti. Megveszi a vonatjegyet online, nem olcsó, de van. Az indulás napján azért ránéz még egyszer az applikációban, csak, hogy biztos jól memorizálta a vágányszámokat és az átszállára jutó időt, amikoris két kisebb infarktus között megfagy a vér az ereiben, pirossal villog a képernyőn: "a vonat nem áll meg az állomáson". A másik se. A @}]ħ&#$ߣ÷”#&'"+ @#&{ł&[Đđ fĐđ[NYÁÁÁÁD!!!! Nagyjából ezek a gondolatok futottak át az agyán. Oké, B terv. Asszony kivisz kocsival. Nem jó, két gyerek, kínlódás, nyafogás, agyvérzés. Megy egy IC is. Hmmm. Annyi rá a jegy mint a repülőre Pestig. Nem baj, legalább a család nem kínlódik fél napot. Oké. Vasútállomás, IC beáll, 3 vonatnyi ember felszáll (természetesen mind a két kimaradó vonatról erre akart mindenki felszállni), állóhely sincs már, de többen át akarnak jutni 20 kilós gurulós bőrönddel a kocsi egyik végéből a másikba, mert neki ott folgalt helye van. Egy anyuka félúton babakocsival és gyerekkel a plafonra tapad, hogy alatta elférjen Brünhilde a rózsaszín gurulóssal, többen olyan tornagyakorlatokat mutatnak be ami egy olimpikonnak is becsületére válna. Köln. Leszállünk, a csatlakozzás ugyanarról a vágányról indul(na). Ki van írva. Nyugi. Jönnie kéne már. Két perc van indulásig. Egy. Hopp! Eltűnt a kiírás! Mi van arra az épp beguruló vonatra írva két vágánnyal arrébb? Köln Flughafen. A @&#Ł$$[$đ!"[Đđ  &>Đ[>!%NYÁÁÁÁD!!! Fut, fellök két fiatalt. Mondom FIATALT! Kibírják. Vetődik, megvan! Hab a tortán, hogy amúgy pontosan beértünk a célállomásra.

Szcenárió kettő: Csimpinek el kellett bumliznia Zsömlével Hannoverbe. Vonat kinéz, szuper, vegyünk jegyet. A kutyának is. Ja, hogy azt csak offline lehet, vagy automatából vagy a jegyirodban. Jó nem gáz, 5 perc séta a Hauptbahnhof, relatíve flottul elmakogtam a nagyon kedves néninek, hogy hova meg mikor. Pipa. Másnap reggel 5:51-kor indult volna a vonat. Para apa megint nem bírt aludni, ránézett a menetrendre, hogy mizu. Agyhalál, infarktus, piros villogóval: "Journey Cancelled". %!+"/C"X"+![Đđä@&#>@&#>ÁÁÁÁÁÁÁÁD! Jó nem baj, majd másfél óra forgólódás és 4 óra alvás után elmegyek kocsival. **sszátok meg. De mondom azért reggel még ránézek. Hát a piros villogó sehol, a vonat menetrendszerint közlekedik. ... ......... Oké, kimegyünk, tényleg jön, felszállunk, átszállunk, gyors, kényelmes, ha egyszer feljut rá az ember. Visszafelé az út eseménytelen, Kölnben átszállás. Ott írom ezeket a sorokat. Mert ráérek. Mert a csatlakozás késik. 35 percet. 50-et. 70-et. 80-at. Begurul a következő járat. Felszállok inkább arra. Most úgy néz ki 9 perc késéssel beérünk.

Noch dazu, a vonatozás most, hogy elmúlt a 9 eurós ticket, konkrétan aranyárban van. Jó, ha az ember időben megveszi a jegyet, akkor egy ilyen mutatvány feleannyiba is kerülhet. Ami már majdnem olcsóbb mint autóval. Nem csoda, hogy ezek a WC-re is kocsival mennek. Konrétan belföldön repülni olcsóbb sok helyre mint vonatozni. De mentsük meg a földet a vasúttal. Jeee!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csimpiafoldkorul.blog.hu/api/trackback/id/tr3217939418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása